A fővárosnak ismét elege lett az agglomerációs közösségi közlekedés működtetéséből, mivel saját forrásaiból nem tudja tovább finanszírozni. Ez már téma volt az előző kormányzati ciklusban is, 2012 tavaszán. Akkor végül sikerült a BKK-nak megállapodnia a települések önkormányzataival. Tavaly decemberben újra terítékre került az ügy. A kormány nem hajlandó plusz forrásokat a BKK rendelkezésére bocsátani. Viszont az agglomerációs közösségi közlekedésben az államnak is részt kell vállalnia, ezért az a megállapodás született, hogy a feladat kerüljön a VOLÁN-hoz. Ahány közleményt, hírt olvasunk a témáról mindegyikben más és más időpont szerepel az átvétellel kapcsolatban: március vége, június, de találunk 2022-es határidőt is. Közös bennük viszont az az állítás, amely szerint a lakosság ebből nem fog érzékelni semmit, az átállás nem jár majd kényelmetlenséggel. Ez az igencsak bátor kijelentés arról tanúskodik, hogy a döntéshozók egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy mihez nyúlnak hozzá!
Nincsenek tisztában azzal, hogy a főváros tömegközlekdése egy tollvonással nem válaszható le az agglomerációs közlekedésről. Nincsenek tisztában az útvonalakkal, a települések egyedi helyi sajátosságaival. Itt arra az elképzelésre gondolok, amely szerint minden település határában - még tavasszal - “fordulókat” hoznak létre, ahol a buszok visszakanyarodnak a főváros felé. De matekozhatunk is egy kicsit! Az utasok száma akik nap mint nap így járnak dolgozni, iskolába és így jutnak el az őket ellátó egészségügyi intézményekbe - pl. Budakeszi esetén a János Kórházba - százezres nagyságrendű. A BKK jelenleg kb. 40 busz, 10 éjszakai busz és 6 HÉV járatot üzemeltet amelyek végállomása valamelyik Budapest környéki településen van. Budakeszi esetében a 22-es autóbuszcsalád 3 nappali és 1 éjszakai járattal közlekedik. Ez átlagosan egy nap alatt összesen 220 oda-vissza menetet jelent, csak egy településen! A VOLÁN rendelkezik majd olyan kapacitással, hogy ezt a járatsűrűséget tartani tudja? Fog a településeken éjszakai járatokat működtetni? Továbbra is Budakeszi példánál maradva a 22-es buszok 20 megállójából 15 Budapest területén van, a 16. megálló egy olyan utcánál amelyiknek páratlan oldala a 12. kerülethez a páros oldala Budakeszihez tartozik. Itt pl. hol fog a busz “megfordulni”? További 4 megálló van Budakeszin. Ezért a 4 megállóért a BKK bérlet mellé egy 5200 Ft-os környéki bérletet is kell venni. Más települések esetében a plussz kiegészítő bérlet ára 9580 Ft is lehet. Ha csak a településeken belül akarunk közlekedni a környéki helyi bérletek ára 5200 Ft. Tehát az agglomerációból bejárók nem “ingyen” veszik igénybe a BKK szolgáltatását. A jövőben vajon hogy alakulnak majd a bérletek árai?
Úgy gondolom, hogy mindezek tükrében – és még számtalan kérdést lehetne feltenni pl. az új rendszer mekkora plusz autóforgalmat fog generálni? - a zökkenőmentes átmenet egy illúzió. Finanszírozási problémák, a kormány és a főváros közötti huzavona miatt szétvernek egy hosszú idő óta működő rendszert, amelynek kárát nekünk állampolgároknak kell elszenvednünk. Majdnem elfelejtettem, mit szólnak ehhez az érintett önkormányzatok?
