Csobánkán rosszabb a levegő, mint Pekingben Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat 56 helyen működtet automata mérőállomást. A nyugat-pest megyei adatokat a széna téri, pesthidegkúti ill. dorogi állomások szolgáltatják. Még a laikusok számára is elképzelhető, hogy milyen pontos képet adhatnak ezek a mérések a több kilométerre fekvő települések légszennyezettségi állapotáról. Ahhoz, hogy a valós helyzetről képe legyen a helyben lakóknak, külön méréseket kell megrendelniük.

December elején a Levegő Munkacsoport döbbenetes mérési eredményt ért el a nyugat-pest megyei Csobánkán. A levegőben a pekingi légszennyezettség majdnem kétszeresét meghaladó szennyező részecske volt. A szállópor koncentrációja kb. 2 ezerig normálisnak mondható, Csobánkán 50 ezer feletti volt ez az érték, szemben a pekingi 30 ezer körülivel. De sajnos ez nem előzmény nélküli a térségben. Tavaly ebben az időszakban Pomázon és környékén is hasonlóan magas szállópor koncentrációt mértek. Az ekkor tapasztalható légszennyezettség kb. háromszorosa volt a budapesti belvárosinak.

Mi okozza a Budapest tüdejének tartott pilisi terület ilyen mértékű légszennyezettségét? Ez a jelenség több okra vezethető vissza. Egy részről az őszi-tavaszi hónapokban a nyílt színi zöldlomb-hulladék égetések, amelyek elvileg törvényileg tiltottak és pénzbüntetéssel sújthatók. Ebben a kérdésben az önkormányzatok, de még az illetékes kormányhivatalok sem járnak el egységesen. Leginkább saját kényelmüknek megfelelően értelmezik a jogszabályt. A nyílszíni égetésekkor nem csak kerti hulladék kerül a tűzre sok esetben, hanem háztartási szemét, műanyag és gumi is. A fűtési időszakban pedig a korszerűtlen fűtési technológiák alkalmazása, gondoljunk itt a szén és a fa fűtésre. De sajnos ennél ártalmasabb fűtőanyagok is kerülnek a kályhákba, kazánokba! Csobánkán teherautószámra adnak el a lakosságnak hulladék fát, amelyek pl. festékkel kezelt ajtók és ablakkeretek. Az itt élő kevésbé jómódú emberek csak ezt tudják megfizetni. De sajnos tüzelőként használják fel a még szegényebb településeken, pl. kelet-magyarországi falvakban a háztartási szemetet és az elhullott állattetemeket is. Azt gondolhatnánk, hogy nyugat-pest megyei települések „gazdag” települések. A valóság viszont az, hogy az itt élő emberek jövedelmi viszonyai között nagy a szakadék. Az „őslakosok”, esetenként zömmel nyugdíjasok nem rendelkeznek annyi önerővel a fűtés korszerűsítéshez, mint a frissen betelepültek.

Ennek a problémának a megoldásában feladat kellene, hogy háruljon a helyi önkormányzatokra, sőt elsősorban a magyar államra. De mit is várhatunk attól a kormányzattól, amely szinte lenullázta a környezetvédelmet Magyarországon? Annak ellenére, hogy a tűdő daganatos betegségei vezető haláloknak számítanak, valamint egyre nő a krónikus felső légúti megbetegedések száma is, és mindezek kb. 10 évvel rövidítik meg az emberek várható élettartamát. Ezek a betegségek évi 2,6 millió munkaóra kiesést okoznak, de a kormányzat mégsem a prevencióra koncentrál! Már 2014-ben az EU felszólította hazánkat, hogy biztosítson védelmet a szállópor okozta kiemelkedően magas szennyezettség ellen. Ennek ellenére Magyarország – idén ősz végén – nem szavazta meg Európai Unió levegőtisztasági jogszabályát.

Tehát, ha jó levegőt akarunk belélegezni, drukkoljunk, hogy jó legyen az idő! Mert ha nem, akkor a megülő hűvös-párás levegőben felhalmozódik a káros anyag, és fulladozhatunk. Az ország és a főváros levegőminőségét viszont nem alapozhatjuk arra, hogy várjuk a jó időt. Hatékony intézkedésekre, jól felszerelt, járművekkel, laborokkal, szakemberekkel ellátott környezetvédelmi hatóságra van szükség, hogy a környezet állapotát, a szennyezéseket folyamatosan mérni, ellenőrizni tudják! Ezek híján a kormányhivatalokba ültetett tisztviselők tevékenysége kimerül morcos hangú felszólító levelek írásában és soha be nem hajtható bírságok kivetésében. A környezetvédelmi hatóság feladata volna, hogy kötelezővé tegye a PM2,5 mérését is – ahogy az mindenhol megtörténik Nyugat-Európa országaiban és a szomszédaink többségében is. Ugyanis ez az egészségre legveszélyesebb frakciója a szálló porszennyezésnek, és gyakran előfordul, hogy a PM2,5 jóval a határérték fölött van, miközben a PM10 még kiváló értéket mutat. Tehát valójában még a jónak tűnő adatok sem jelentenek ma Magyarországon biztonságot.

Ma már nem Budapest és nem is az ipari centrumok jelentik a legnagyobb terhelést, hanem a lakossági fűtés – ezt rögzíti a Levegőminőségi terv 2016. dokumentum is. (Sajátos, hogy a kiadvány eredményként említi, hogy a Széll Kálmán téri építkezés befejeztével a Széna téri adatok már nincsenek folyamatosan a határérték fölötti zónában – tehát addig ott voltak. Pedig az építkezés tipikusan az a terület, ahol használhatnának jó megelőző technológiákat, de nem akarták.) Érdemes figyelni az Időkép szmogtérképét: látható, hogy Kelet-Magyarországon, sőt a fővárosi agglomeráció településeinek egy részén is az utóbbi hetekben állandósult az egészségügyi határértéket meghaladó légszennyezés. A kormány rezsiharca ugyanis éppen a vezetékes gázellátás nélküli településen élőket és a szegényeket hagyta magára: ezekben a házakban és lakásokban fűtenek rossz hatásfokú, sok szennyezőanyagot kibocsájtó berendezésekkel. Ezeket a háztartásokat nem támogatja az állam, hiszen nincs bevezetve a gáz (vagy már réges-régen kikapcsolták), a tűzifa-támogatás pedig gyakran csak a tél végén érkezik meg, ha egyáltalán van (esetleg mint minden direkt támogatás, pénzhelyettesítő termékké válhat a mélyszegénységben). Ezért itt háztartási hulladékkal fűtenek a rászorulók vagy festett ajtó- és ablakkeretekkel, amelyet lelkiismeretlen, a hulladék lerakási díjat elszámoló, de megspórolni vágyó vállalkozók árulnak fillérekért. Sőt, a legutóbbi hírek szerint van, ahol akkora a szükség, hogy már gyakorlatilag bármit, PET palackot, mindenféle szemetet, elhullott állatot is eltüzelnek kínjukban. Mindez már közvetlen életveszélyt, mérgezést is jelenthet. Az épületek energiahatékonysági felújítására kapott uniós támogatást kormányzati és önkormányzati épületekre használják el, a lakások és lakóházak korszerűsítésére már nem jut forrás. Idén 37 milliárd forint támogatás állt rendelkezésre a kormányzati épületekre, amiből akár 10-20 ezer lakás is korszerűsíthető lett volna. Hogy lássuk az arányokat: az Otthon Melege program, amit a lakásokra szántak, 1,8 milliárdos keret volt, de a Közép-Magyarországi Régióban nem igazán lehetett felhasználni. Önerőből a háztartások többsége képtelen a korszerűsítésre, ahogyan éppen a rászorulók nem fogják tudni igénybe venni a jövő évre meghirdetett, támogatott felújítási hiteleket, hiszen ehhez hitelképesnek kell lenni. Pedig ez jelentené a valódi rezsicsökkentést, hiszen a jól szigetelt, kis fűtés- és energiaigényű házak és lakások sokkal olcsóbban fenntarthatók. A modern, jó hatásfokú tüzelőberendezések pedig sokkal biztonságosabbak, a kibocsájtott füstgázok károsanyag-tartalma jóval kisebb.

A kormányzat a környezetvédelmet nyugati luxushobbinak tartja, pedig éppen a környezetkímélő technológiák jelenthetnék az energiaszegénységből és az energiafüggésből való kitörés lehetőségét, ezekkel lehetne a vezetékes közművesítésből kimaradt, elszigetelt lakóhelyekre megfizethető energiaforrásokat vinni. Erre világszerte vannak példák. Magyarországon is működhetne a napelemes (fotovoltaikus) vagy szélenergiára alapozott helyi rendszer, és lehet kis fogyasztású (passzív) házat építeni helyben meglévő anyagokból. Budapest több százezer lakásának jelenleg csak töredéke felel meg az energiahatékonysági követelményeknek. Ráadásul a Közép-Magyarországi Régióra vonatkozó, szigorúbb előírások és a műemléki környezet tovább nehezítik az érdemi korszerűsítést. Pedig ekkora, koncentrált lakásállomány esetében rendkívüli eredményt lehetne elérni például a központi illetve távfűtési rendszerekkel, tömb-rehabilitációkkal, helyi megújuló forrásokkal. A kormány CSOK rendszere viszont nem ezt szorgalmazza, hanem a családi ház építést: tízszer annyi támogatás kapható az építkezésre, mint a felújításra. Emiatt további családok költöznek ki a fővárosból az agglomerációba. Éppen azok, akik megfelelő támogatási rendszerben képesek volnának a budapesti lakások rehabilitálására. Az agglomerációs települések azokat a mezőgazdasági területeket, amelyek korábban a főváros zöldség- és gyümölcsellátását szolgálták, és egyben zöld gyűrűként óvták Budapest és a környék jó levegőjét is, belterületbe vonják, építési telekként kínálják. A közművesítés és a közlekedési infrastruktúra viszont nem tart lépést a kiépülő lakóparkokkal, a zöld gyűrű megszűnése miatt a fővárosba beáramló levegő nem tud megtisztulni, így történhet, hogy a főváros tüdejének gondolt agglomerációból ma már a szennyezett levegő és az ingázók végtelen autósorai jönnek. A lokális légszennyezés kialakulásában a közlekedésnek fontos szerepe van, különösen a PM10 és PM2,5 szennyezésben. Nem várható, hogy a gépjárműhasználat csökkenjen, amíg reális alternatívát nem nyújtunk helyette. A füstölő metró nem az és a metrópótló busz sem.

A fővárosnak – ahelyett, hogy sorban lerázni igyekszik magáról az agglomerációs közlekedés nyűgjét – hatékony együttműködést kellene folytatnia a környező településekkel. Autós ingázás helyett gyors és környezetbarát kötöttpályás kapcsolatok, P+R rendszerek, a több központú város kialakulását segítő intermodális csomópontok és erős kerékpáros infrastruktúra kell. A fanyűvő nagyprojektek (Városliget, Orczy-kert, József nádor tér, Kossuth tér stb.) miatt a városi zöldfelületek folyamatosan csökkennek, és a fenntartási források elvonása miatt a megmaradók minősége is folyamatosan romlik. Az építési előírások fellazításával a korábban biztosított szélcsatornák elzáródnak, beépítések, magasházak nőnek ki a földből (és vonzanak további autóforgalmat). A várost behálózó zöldfolyosók nélkül lehetetlen lesz biztosítani a megfelelő átszellőzést és a nyári szélsőséges felmelegedést és szárazságot csökkenteni. A városi zöldfelületek rendszere ugyanis nem széplelkű természetvédők jámbor óhaja, hanem az egészséges városi környezethez, a rekreációhoz és a minőségi élethez szükséges alapvető feltétel. Éppen azért a városi zöldfelületeket a többi közműével azonos jogok kell, hogy megillessék, a fenntartásuk és fejlesztésük prioritás! Vegyünk egy nagy levegőt és tegyünk végre érdemi lépéseket a jó levegőért!

Hegyesi Beáta és V. Naszályi Márta Párbeszéd Magyarországért

Május 8-án Pláza-láz a Buda környéki településeken címmel írtam, Budakeszi önkormányzatának üzletközpont építési tervéről. Emlékeztetőül, a tervek egy 5 ezer négyzetméteres, 150 férőhelyes mélygarázsos komplexumról szóltak a város szívében, a Fő utcán, hitelből. Az átgondolatlan pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi koncepción felül a legriasztóbb a város már fennálló forgalmi és környezeti problémáinak teljes figyelmen kívül hagyása volt.

Ez ellen emeltem szót, mint helyi lakos és politikus, valamint indított aláírásgyűjtést a Párbeszéd. A polgármester asszony a velem folytatott nyílt levelezésben véleményemet - hogy az üzletközpont tovább mélyítené a közlekedés már így is katasztrofális helyzetét valamint, hogy az ehhez kapcsolódó még nagyobb torlódások tovább rontanák a Fő utca illetve az egész település levegőjét - a város fejlődésének akadályoztatásaként, hangulatkeltésként állította be. De ennek ellenére, nyilván érzékelve a lakosság többségének elutasítását is, az önkormányzat megbízást adott környezeti hatástanulmány elkészítésére.

A három részes, novemberben elkészült és a lakossági közmeghallgatáson ismertetett tanulmány engem igazolt a forgalom, a levegő minőség és a zajterhelés vonatkozásában is.

A tanulmány leszögezi, hogy a Fő utcán a forgalom nagysága már most is csúcsidőben, meghaladja nemcsak a megfelelő hanem még az eltűrhető szolgáltatási szintet is. A Fő utca forgalma akkor fog csak csökkenni, ha elkészül az MO nyugati szektora - ami tudjuk az elkövetkezendő 10-20 évben még a tervek között sem szerepel - vagy egy Budakeszit elkerülő út.

Az elvégzett zajmérések és számítások alapján megállapítható, hogy a jelenlegi közlekedési zajterhelés is, a Fő utca mentén a legtöbb helyen - nappal és éjjel - meghaladja a határértéket.

A levegő minőségének vizsgálata - meglehetősen vitathatóan - csak két távoli automata mérőpont, 2. kerület Széna tér és Pesthidegkút, adataira épül. Budakeszin, helyben nem végeztek légszennyezettség mérést. De még így is kiderül, hogy az elmúlt 6 évben a levegő pl. nitrogén dioxid értéke folyamatosan meghaladja az egészségügyi határértéket.

December elején levélben fordultam a polgármester asszonyhoz, hogy a hatástanulmány megállapításai ellenére továbbra is ragaszkodnak-e a pláza építés ötletéhez. A válasz: "...megerősítem, hogy az önkormányzat nem tervezi üzletközpont építését a tárgyi területen..." Győzött a józan ész! Már csak egy kérdés maradt, miből és mikor lesz Budakeszinek új vagy felújított művelődési háza? Ugyanis az üzletközpont építésének ötletét az adta, hogy ehhez a projekthez kapcsolva kigazdálkodható lesz, mivel a városnak nincs pénze. Viszont a már kezdetekkor is nyilvánvalóan elhibázott koncepcióra, eddig elköltött a város kb.120 millió forintot. 

Fotó: Fejér Martin

Remeteszőlősön demokrácia “történik”. Érdekes fordulat. Hát az nem csak úgy van? Papírforma szerint lassan három évtizede behoztuk, kicsomagoltuk, összeraktuk és azóta is gyönyörködünk benne. Mostanság letörött ugyan pár alkatrész, sőt kezd gyanússá válni, hogy nem is raktuk mi ezt össze rendesen, de azért csak működik, ha máskor nem, hát négyévente.

Mi történik tehát Remeteszőlősön? Semmi több, minthogy a helyi lakosság lehetőséget kapott a párbeszédre választott önkormányzatával arról, hogy mire is költsék el az általuk befizetett néhány tízmillió forintot. Pontosan úgy, mint egy egészséges demokráciában. Sajnos az idáig vezető út azonban tartalmazott néhány kanyart is. Az ügy szerencsésen indult, az önkormányzat sikeresen pályázott uniós forrásokra, amellyel egy hozzávetőleg egy kilométeres út, 130 milliós költségének 70%-a áthárult a kontinens gazdagabb adófizetőire. Így a helyi lakosságot csak házanként 270 ezer forint hozzájárulásra kérte az önkormányzat, a maradék forrást pedig hitelből teremtette elő. Felvetődik ugyan, hogy az ár talán kicsit magas, de ajándék lónak, ugye... A problémák akkor kezdődtek, amikor a lakosság a felállított hivatalos plakátról tudta meg, hogy mennyi pénz is jött a projektre. Sőt mi több, az önkormányzati tartozások 2012-es konszolidációja kapcsán, Remeteszőlős 56 milliós “adóssága” is a központi költségvetésre hárult. Így hát a lakosság egy részénél felvetődött, hogy az útépítés jogcímén beszedett összeg alighanem megmaradhatott a település kasszájában, és erre szeretettek volna a település vezetőitől választ kapni.

A gondok forrása az volt, hogy az önkormányzat, nem tekintette kötelességének, hogy teljes körű tájékoztatást adjon a források pontos felhasználásáról. A lakosság képviseletét ellátó ügyvéd felkérésére sem születtek kielégítő válaszok. Sőt az illetékes Kormányhivatalhoz való fordulás sem hozott sikert. Végül a Párbeszéd Magyarországért közérdekű adatigénylése eredményeként jutottak fontos, eddig hiányzó információkhoz és a blog írójának, az önkormányzatnál való közbenjárásának köszönhetően született határozat, a konzultáció elindításáról a lakosság és a község vezetősége között. Az alig 800 fős településen több lehetséges fejlesztési igény kínálkozik, amelyre az útépítésre “pluszban” befizetett pénzt akár - közös döntés alapján - fel is lehet használni. Ami azonban a lényeg, hogy Remeteszőlősön a közösség ügyeinek intézése, több év után ugyan, de elindult egy új úton.

Ritkán tudatosítjuk itt Magyarországon, hogy a demokratikus államok nem az átláthatatlan bürokrácia, egy alkotmány vagy a négyévente tartandó választások által lesznek demokratikusak. A demokrácia lelke a problémákat közösen megoldani kívánó emberek párbeszédében van. Legyen bár a közös nevező az azonos lakhely, vagy bármely egymás érdekeit átfedő cél, amely spontán csoportokat szül, akik közösen, konszenzusra törekedve igyekeznek megoldani a felmerülő problémákat. Így megvalósítva azt, amit a demokráciának, illetve a politikának jelentenie kell. Ezért fontos ma Remeteszőlős.

Az előzményekről itt olvashat: http://index.hu/belfold/2016/07/19/remeteszolos_utfelujitas/#

Fotó: Fejér Martin

Budakeszi városa üzletközpont építésébe kezd, önerő nélkül, hitelből. Ez lesz a település történetének legnagyobb önkormányzati vállalkozása derül ki a Budakeszi-Művelődési Ház projekt, Gazdasági koncepció című tanulmányból, amelyet pár hete hoztak nyílvánosságra. Már a tanulmány címe is félrevezető, ugyanis az 5 ezer négyzetméteresre, 150 férőhelyes mélygarázzsal tervezett komplexumban 3500 négyzetméternyi kereskedelmi terület lenne, szemben a mindössze 1500 négyzetméter összterületű közcélú funkciót ellátó területtel. Így a művelődési ház és városi könyvtár területe kb. 500 négyzetméterrel lenne kisebb a jelenleginél. Pedig a koncepció szerint, azért szükséges az üzletközpont megépítése,hogy annak értékesítésével ill. bérbeadásával forrást teremtsenek a közcélú rész megvalósítására. 

Kik és miért fognak 3500 négyzetméternyi területet akárcsak bérbe venni? A tanulmány szerint Budakeszi területén 152 kiskereskedelmi egység található szétszórtan, önállóan, közepes állapotú épületekben. Tehát akkor ezeket az üzleteket kellene beterelni. Ezzel egy helyre lehetne koncentrálni a vásárlóerőt és nem csak a budakeszit, hanem a környező "gazdag" településekét is, akik majd hála - az amúgy is elviselhetetlenül - nagy átmenőforgalomnak, itt megállnak és vásárolgatnak. Ezzel szemben a valóság az, hogy a már meglévő "üzletházakban" /COOP, Átrium/ is állandóan cserélődnek a bérlők, zárnak be üzletek ill. üresen kiadatlanul állnak. 

A tervezett bevásárlóközpont TOP SHOP jellegű lenne a tanulmány szerint, a legnagyobb üzlet mérete 800 négyzetméter. Akkor mi is van a plázastoppal, azaz a pláza stop 2-vel? A törvény értelmében a 400 négyzetméteres alapterület átlépéséhez mint illetékesnek, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal engedélye kell. Budakeszi fideszes városvezetése a beruházás kockázatainak elemzésekor ezt a tényezőt - mármint, hogy nem kapják meg az engedélyt - minimálisra értékelte. 

A tanulmány kitér arra is, hogy várospolitikai törekvés a közlekedési problémák megoldása is. Egy a város közepére, egy kétsávos, a nap minden szakában már így is leterhelt, telített út mellé felépített objektum, amely létesítésének nem titkolt célja, hogy mágnesként idevonzza a környező településekről is a vásárlókat, milyen mértékben és milyen közlekedési problémát old meg? A mélygarázsnak két megközelíthetősége lesz egy a főútvonalról, amelyen már így is mindennaposak a dugók, torlódások ill. egy egészen idáig korlátozott forgalmú övezetnek számító mellékutcából. 

Az önkormányzat a beruházást önálló projekt társaságként, önálló finanszírozásból, de önerő nélkül kívánja megvalósítani. Hogy milyen tervek alapján és főleg mennyi pénzből - vagyis a város mennyire fog eladósodni - ez nem derül ki a tanulmányból. Annyit olvasható, hogy amennyiben bérbeadás történik az jelenthet éves szinten negatív cash flow-t és akkor ez további önkormányzati forrásbevonási kötelezettséget jelenthet. Valamint, hogy a hasznosítás módja kihat a finanszírozásra és ez pénzügyi kockázatot jelenthet. A konkrét számítások, adatok viszont már nem nyílvánosak és nem tartoznak a lakosságra mivel az önkormányzat szerint üzleti titkot képeznek. Annyi viszont tudható, hogy a 2015. decemberében kiírt Ötletpályázat alapján már kifizettek 1,8 millió forintot négy pályázónak, fejenként 450 ezer forintjával. Igaz a közzétett Zárójelentés szerint a pályázat csak ötletek gyüjtésére volt jó, de továbbtervezésre és megvalósításra a négy díjazottból már egyik sem volt alkalmas.

A hét híreiben szerepelt, hogy a 8 ezres lélekszámú zsákfaluban, Nagykovácsiban is 4 ezer négyzetméteres bevásárlóközpontot szeretne az önkormányzat. A fideszes polgármester azzal az igérettel nyert, hogy nem lesz pláza. A választásra jogosult 5800 polgárból eddig már kétezren írták alá az építést ellenző petíciót.

Budakeszin már van Park Center Tescoval, Müllerrel, ruha és cipőbolttal, kicsit arrébb Aldi és most felújított CBA előtte a helyi piaccal. A Fő utca már a jelenlegi forgalmat sem bírja el! A Nagykovácsi-Hűvösvölgyi út kereszteződésében van egy 6800 négyzetméteres, 200 ezer látogatóra tervezett STOP SHOP. Csak a méreteket érzékelendő, a Hűvösvölgyi Szolgáltató Ház 2 ezer négyzetméteres (30 üzlettel) és vannak olyan helyi vélemények, hogy kihasználatlan. A Budakeszire tervezett 3500 és a Nagykovácsiba 4000 négyzetméter.

Miért nem maradhat Budakeszi és Nagykovácsi az ami, két gyönyörű helyen fekvő, a tájba és környezetbe illeszkedő zöld település?

Az elmúlt hetekben több aggasztó cikket, posztot és hozzájuk kapcsolódó kommentet olvastam az elszaporodó kullancsokkal kapcsolatban. Mivel az agglomerációban lakom erdőkkel, mezőkkel körülvett településen, így érintettként kicsit utána néztem a magyarországi helyzetnek. 

Az elmúlt pár év enyhe telei kedveztek a populációk növekedésének. Az erdők avartakarója alatt, a nedves talaj és a párás levegő kiváló környezet számukra az áttelelésre. Magyarország északi és nyugati része Európa leginkább fertőzött területei közé tartozik. A kullancsok által terjesztett betegségek közül csak a kullancsencephalitisre van védőoltás. A leggyakoribb fertőzésre a Lyme-kórra nincs. 

A helyzet súlyosságára hívja fel a figyelmet egy szakmai szervezet is. Szakértőik szerint az elszaporódó kullancsok miatt a kullancsencephalitist és a Lyme-kórt nem csak az erdőben, hanem bármilyen más szabadban folytatott tevékenység során parkokban, játszótereken, kerti munkát végezve is elkaphatjuk. Az Országos Epidemiológiai Központ - még a weblapjukon nem közölt - statisztikája szerint 2015-ben 1445 Lyme-kórral fertőzött új esetet regisztráltak, a 2014-es 615 megbetegedéssel szemben. Az encephalitis esetszám is egy év alatt 31-ről 106-ra nőtt. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az utóbbi években, a klímaváltozás hatására elszaporodó populációk egész Európában veszélyes mértékben megnövelték a fertőzések számát és olyan helyekről is jelentettek megbetegedéseket ahol eddig ez a probléma nem volt jelen.

Az Európai Unió 2006-ban döntött arról, hogy az évtizedek óta európa szerte használt kullancsirtó szereket felülvizsgálatra kötelezi és az így készült új jegyzék szerint csak környezet és humántoxikológiai szempontból bevizsgáltak  használhatók. Tehát a kullancs gyérítés nem került betiltásra, csak a környezetkárosító szerek használata! Ennek az uniós rendeletnek hatására 2007-ben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal visszavonta a nálunk használatos egyetlen permetezőszer az Actellic 50 EC engedélyét. Mivel az elmúlt majdnem 10 évben egyetlen gyártó sem kezdeményezte új szer engedélyeztetését Magyarországon a nagy költségek miatt, így a kullancs elleni védekezés egyéni problémává vált. A környező országokban többek között Ausztriában, Olaszországban és Romániában is van központilag elrendelt és végrehajtott permetezés.

Miközben utána olvastam a témának, egy érdekes dologra bukkantam. Magyarországon két biológus kutató a 2000-es évek elején kísérletezett és fejlesztett ki egy patogén gombákat tartalmazó irtószert, amely nem okoz kárt a környezetben, csak a kullancsokat fertőzi meg. Ehhez hasonló szereket már sikerrel alkalmaznak Angliában, Franciaországban és az USA-ban. Magyarországon úgy tűnik több mint 10 év is kevés hozzá, hogy megfelelő támogatást kapjanak és gyártót találjanak.

Friss hír: most hangzott el egy rádió műsorban, hogy "lehetséges" jövőre elkezdődik a gomba alapú kullancsirtó szer gyártása valamint hazai és külföldi forgalmazása.  Hurrá, ha csak tizenvalahány évet kellett várni már magára az ígéretre is, akkor a megvalósulásig hátralévő pár évet már szkafanderben féllábon is kibírjuk!

A fővárosnak ismét elege lett az agglomerációs közösségi közlekedés működtetéséből, mivel saját forrásaiból nem tudja tovább finanszírozni. Ez már téma volt az előző kormányzati ciklusban is, 2012 tavaszán. Akkor végül sikerült a BKK-nak megállapodnia a települések önkormányzataival. Tavaly decemberben újra terítékre került az ügy. A kormány nem hajlandó plusz forrásokat a BKK rendelkezésére bocsátani. Viszont az agglomerációs közösségi közlekedésben az államnak is részt kell vállalnia, ezért az a megállapodás született, hogy a feladat kerüljön a VOLÁN-hoz. Ahány közleményt, hírt olvasunk a témáról mindegyikben más és más időpont szerepel az átvétellel kapcsolatban: március vége, június, de találunk 2022-es határidőt is. Közös bennük viszont az az állítás, amely szerint a lakosság ebből nem fog érzékelni semmit, az átállás nem jár majd kényelmetlenséggel. Ez az igencsak bátor kijelentés arról tanúskodik, hogy a döntéshozók egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy mihez nyúlnak hozzá!

Nincsenek tisztában azzal, hogy a főváros tömegközlekdése egy tollvonással nem válaszható le az agglomerációs közlekedésről. Nincsenek tisztában az útvonalakkal, a települések egyedi helyi sajátosságaival. Itt arra az elképzelésre gondolok, amely szerint minden település határában - még  tavasszal - “fordulókat” hoznak létre, ahol a buszok visszakanyarodnak a főváros felé. De matekozhatunk is egy kicsit!  Az utasok  száma akik nap mint nap így járnak dolgozni, iskolába és így jutnak el az őket ellátó egészségügyi intézményekbe - pl. Budakeszi esetén a János Kórházba - százezres nagyságrendű. A BKK jelenleg kb. 40 busz, 10 éjszakai busz és 6 HÉV járatot üzemeltet amelyek végállomása valamelyik Budapest környéki településen van. Budakeszi esetében a 22-es autóbuszcsalád 3 nappali és 1 éjszakai járattal közlekedik. Ez átlagosan egy nap alatt összesen 220 oda-vissza menetet jelent, csak egy településen! A VOLÁN rendelkezik majd olyan kapacitással, hogy ezt a járatsűrűséget tartani tudja? Fog a településeken éjszakai járatokat működtetni? Továbbra is Budakeszi példánál maradva a 22-es buszok 20 megállójából 15 Budapest területén van, a 16. megálló egy olyan utcánál amelyiknek páratlan oldala a 12. kerülethez a páros oldala Budakeszihez tartozik. Itt pl. hol fog a busz “megfordulni”? További 4 megálló van Budakeszin. Ezért a 4 megállóért a BKK bérlet mellé egy 5200 Ft-os környéki bérletet is kell venni. Más települések esetében a plussz kiegészítő bérlet ára 9580 Ft is lehet. Ha csak a településeken belül akarunk közlekedni a környéki helyi bérletek ára 5200 Ft. Tehát az agglomerációból bejárók nem “ingyen” veszik igénybe a BKK szolgáltatását. A jövőben vajon hogy alakulnak majd a bérletek árai?

Úgy gondolom, hogy mindezek tükrében – és még számtalan kérdést lehetne feltenni pl. az új rendszer mekkora plusz autóforgalmat fog generálni? - a zökkenőmentes átmenet egy illúzió. Finanszírozási problémák, a kormány és a főváros közötti huzavona miatt szétvernek egy hosszú idő óta működő rendszert, amelynek kárát nekünk állampolgároknak kell elszenvednünk. Majdnem elfelejtettem, mit szólnak ehhez az érintett önkormányzatok?