Budakeszi városa üzletközpont építésébe kezd, önerő nélkül, hitelből. Ez lesz a település történetének legnagyobb önkormányzati vállalkozása derül ki a Budakeszi-Művelődési Ház projekt, Gazdasági koncepció című tanulmányból, amelyet pár hete hoztak nyílvánosságra. Már a tanulmány címe is félrevezető, ugyanis az 5 ezer négyzetméteresre, 150 férőhelyes mélygarázzsal tervezett komplexumban 3500 négyzetméternyi kereskedelmi terület lenne, szemben a mindössze 1500 négyzetméter összterületű közcélú funkciót ellátó területtel. Így a művelődési ház és városi könyvtár területe kb. 500 négyzetméterrel lenne kisebb a jelenleginél. Pedig a koncepció szerint, azért szükséges az üzletközpont megépítése,hogy annak értékesítésével ill. bérbeadásával forrást teremtsenek a közcélú rész megvalósítására.
Kik és miért fognak 3500 négyzetméternyi területet akárcsak bérbe venni? A tanulmány szerint Budakeszi területén 152 kiskereskedelmi egység található szétszórtan, önállóan, közepes állapotú épületekben. Tehát akkor ezeket az üzleteket kellene beterelni. Ezzel egy helyre lehetne koncentrálni a vásárlóerőt és nem csak a budakeszit, hanem a környező "gazdag" településekét is, akik majd hála - az amúgy is elviselhetetlenül - nagy átmenőforgalomnak, itt megállnak és vásárolgatnak. Ezzel szemben a valóság az, hogy a már meglévő "üzletházakban" /COOP, Átrium/ is állandóan cserélődnek a bérlők, zárnak be üzletek ill. üresen kiadatlanul állnak.
A tervezett bevásárlóközpont TOP SHOP jellegű lenne a tanulmány szerint, a legnagyobb üzlet mérete 800 négyzetméter. Akkor mi is van a plázastoppal, azaz a pláza stop 2-vel? A törvény értelmében a 400 négyzetméteres alapterület átlépéséhez mint illetékesnek, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal engedélye kell. Budakeszi fideszes városvezetése a beruházás kockázatainak elemzésekor ezt a tényezőt - mármint, hogy nem kapják meg az engedélyt - minimálisra értékelte.
A tanulmány kitér arra is, hogy várospolitikai törekvés a közlekedési problémák megoldása is. Egy a város közepére, egy kétsávos, a nap minden szakában már így is leterhelt, telített út mellé felépített objektum, amely létesítésének nem titkolt célja, hogy mágnesként idevonzza a környező településekről is a vásárlókat, milyen mértékben és milyen közlekedési problémát old meg? A mélygarázsnak két megközelíthetősége lesz egy a főútvonalról, amelyen már így is mindennaposak a dugók, torlódások ill. egy egészen idáig korlátozott forgalmú övezetnek számító mellékutcából.
Az önkormányzat a beruházást önálló projekt társaságként, önálló finanszírozásból, de önerő nélkül kívánja megvalósítani. Hogy milyen tervek alapján és főleg mennyi pénzből - vagyis a város mennyire fog eladósodni - ez nem derül ki a tanulmányból. Annyit olvasható, hogy amennyiben bérbeadás történik az jelenthet éves szinten negatív cash flow-t és akkor ez további önkormányzati forrásbevonási kötelezettséget jelenthet. Valamint, hogy a hasznosítás módja kihat a finanszírozásra és ez pénzügyi kockázatot jelenthet. A konkrét számítások, adatok viszont már nem nyílvánosak és nem tartoznak a lakosságra mivel az önkormányzat szerint üzleti titkot képeznek. Annyi viszont tudható, hogy a 2015. decemberében kiírt Ötletpályázat alapján már kifizettek 1,8 millió forintot négy pályázónak, fejenként 450 ezer forintjával. Igaz a közzétett Zárójelentés szerint a pályázat csak ötletek gyüjtésére volt jó, de továbbtervezésre és megvalósításra a négy díjazottból már egyik sem volt alkalmas.
A hét híreiben szerepelt, hogy a 8 ezres lélekszámú zsákfaluban, Nagykovácsiban is 4 ezer négyzetméteres bevásárlóközpontot szeretne az önkormányzat. A fideszes polgármester azzal az igérettel nyert, hogy nem lesz pláza. A választásra jogosult 5800 polgárból eddig már kétezren írták alá az építést ellenző petíciót.
Budakeszin már van Park Center Tescoval, Müllerrel, ruha és cipőbolttal, kicsit arrébb Aldi és most felújított CBA előtte a helyi piaccal. A Fő utca már a jelenlegi forgalmat sem bírja el! A Nagykovácsi-Hűvösvölgyi út kereszteződésében van egy 6800 négyzetméteres, 200 ezer látogatóra tervezett STOP SHOP. Csak a méreteket érzékelendő, a Hűvösvölgyi Szolgáltató Ház 2 ezer négyzetméteres (30 üzlettel) és vannak olyan helyi vélemények, hogy kihasználatlan. A Budakeszire tervezett 3500 és a Nagykovácsiba 4000 négyzetméter.
Miért nem maradhat Budakeszi és Nagykovácsi az ami, két gyönyörű helyen fekvő, a tájba és környezetbe illeszkedő zöld település?
